A hétvégén, augusztus 6–8. között Székelyszentkirályon rendezik meg a Szent Király Szövetség 14. találkozóját, melyre az államalapító királyunk nevét elnevezésében őrző 21. település küldöttségét várja az eseményt szervező Székelyszentkirályért Szövetség.

Idén az Oroszhegy községhez tartozó Székelyszentkirály lesz a házigazdája az országhatárokon átívelő Szent Király Szövetség 14. találkozójának. A szövetség célja az országhatároktól függetlenül érvényesülő kulturális, gazdasági, szellemi, lelki magyar egység megőrzése, ápolása. A szövetség jelenleg 21 tagot foglal magában (11 magyarországi, 4 felvidéki és 6 erdélyi), de az idei rendezvényre a szervezőknek sikerült felkutatniuk egy újabb települést (a Fehér megyei Enyedszentkirályt), mely szintén meghívást kapott a találkozóra.

A szervezők igyekezetét bizonyítja, hogy tulajdonképpen az eseménynek köszönhetően alakult meg idén a Székelyszentkirályért Szövetség, melynek elsőrendű célja a nagyszabású, mondhatni egyedi találkozó kellő kompetenciával való lebonyolítása, továbbá hogy a jövőben a település közösségi hasznára válhasson.

A feladat nem egyszerű, a hétvégi találkozóra 420 vendéget vár Székelyszentkirály. Az esemény csúcspontja a települések kultúrcsoportjainak négyórás seregszemléje (szombaton délután). A hagyomány szerint az egyik szövetségi tagnak Szent István-mellszobrot adományoznak, ezt idén a Kovászna megyei Sepsiszentkirály kapja. A szövetséget 1997-ben kötötték, és úgy szól, hogy a tagtelepülések mindegyike felváltva vendégül látja a többi lakóit, lakosságának képviselőit, hogy közösen emlékezzenek a keresztény magyar állam születésnapjára, az alapító királyra, történelmünkre.
A háromnapos találkozót Oroszhegy község önkormányzata, a Hargita megyei tanács, a Székelyszentkirályi Gazda Egyesület, a székelyszentkirályi közbirtokosság, a község további közbirtokosságai (Ülke, Fancsal), valamint helyi és udvarhelyszéki vállalkozók támogatják.

A szövetség születése

Az 1990-es évek közepén a központi budapesti állami ünnepségre meghívott, Szent István nevét, illetve a szentkirály elemet nevükben hordozó települések polgármestereiben fogalmazódott meg a találkozók és a szövetségbe tömörülés gondolata. Csíkszentkirály ajánlkozott elsőként, ahol 1996 őszén összegyűltek a településvezetők, és egy szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg. Egy évvel később – az első találkozó alkalmával – Szentkirályszabadján írták alá az alapító okiratot. Így alakult meg tehát 1997 augusztus 15-én, Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulója alkalmából, a Szent Király Szövetség, melyhez eddig huszonegy Kárpát-medencei település csatlakozott.

Hat erdélyi, négy felvidéki

A Szent Király Szövetség huszonegy tagjából tizenegy anyaországi (Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szombathely-Szentkirály), négy felvidéki (Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Sajószentkirály,  Sajókirályi), hat pedig erdélyi (Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván és természetesen Székelyszentkirály). A találkozóra meghívott Enyedszentkirály küldöttsége az eseményt követően dönti el, hogy 22. tagként csatlakozik-e a szövetséghez.