Pünkösdkor érkezik Csíksomlyóra a feltámadási menet

Pünkösdkor érkezik Csíksomlyóra a feltámadási menet

 „Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi” (Jn 17,11) – János evangéliumának gondolatával indult nagypénteken Zamárdiból, illetve Tihanyból az a feltámadási menet, amely pünkösdvasárnap ér Csíksomlyóra.


A mintegy 3000 kilométeres zarándoklat idén immár hetedik alkalommal teszik meg a Balatontól Csíksomlyóig. Áthalad a történelmi Magyarország minden utódállamán, hogy hirdesse a feltámadt Krisztussal való szövetséget és a nemzeti újjászületés tiszta vágyát.

A távot a résztvevő közösségek, különböző hosszúságú szakaszokat vállalva, stafétaszerűen teszik meg. A zarándokok menetének három iránya van: felső, középső és alsó ágon haladnak át a Kárpát-medencén. A Feltámadási menetnek eredetileg két ága volt: alsó ága Baranyán és Délvidéken, majd az Alföldön át lép be Erdélybe. Felső ága Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A középső út – mely jelentkezések, meghívások során jött létre – Magyarország középső és északi településeit érinti. A felső és alsó útvonal képzeletben egy szívet rajzol a Kárpát-medencében.

A feltámadási menet jelvénye egy Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt, melyet úgy faragtak ki, hogy az eredeti két útvonalon egy teljes jelképet mutasson. A nemzeti egységet a jelvény úgy fejezi ki, hogy a zarándoklat indulásakor még egy a feltámadási jelvény; majd a tihanyi kálvária feszületénél kettéválik. A jelvényre a résztvevő közösségek egy jókívánságot, üdvözletet, áldást küldő szalagot kötnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják üzenetüket és élményeiket. A menet fogadásáról és továbbításáról a helyi plébániák, lelki közösségek, civil szervezetek gondoskodnak.

A feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényt a Kis-Somlyó nyergében zajló szentmisére. Az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt ezután a csíksomlyói közösség viszi le a plébániatemplomba, a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait. A feltámadási jelvények minden évben visszakerülnek a balatoni kiindulási helyre.

A gávavencsellői római katolikus egyházközség is csatlakozott a menethez. A szárnyas keresztet május 21-én, az egyházmegyei gyermeknapon Harangodon vette át Sári András plébános. Másnap, a gávavencsellői szentmisén hálájukat kifejezve a  Szűzanyának, rákötötték a szalagokat a szárnyas keresztre, és kéréseiket beírták a zarándokkönyvbe. Május 22-én ünnepélyes keretek között adták át a keresztet és a zarándokkönyvet a sárospataki Szent Erzsébet házban. Erre az alkalomra Lovász Tibor gyalogos zarándoklatot szervezett.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Sajtóirodája/Magyar Kurír 

Keresés

 

Azok a tekintélyes múltra visszatekintő kis községek, amelyek hosszú századokon át őrizték nevükben is, lelkiségükben is István király emlékét, az ismeretlenség homályában is egymásra találtak.

Egymásra találtak és szövetséget kötöttek „önazonosságuk megőrzése, az országhatároktól függetlenül érvényesülő szellemi s lelki magyar egység, az egyenlő jogok és esélyek alapján való történelmi megbékélés és az európai integráció megteremtése érdekében”.

 

TOPlist