Magyarországért Egyesület
2011. március 10.
A Magyarországért Egyesület ma a budapesti Szent Margit Gimnáziumban konferenciát szervezett "A tét: Magyarországért" címmel. A nyilvános konferencia célja a véleménycsere a készülő alkotmányreform kapcsán, történelmi hagyományaink és modern hétköznapjaink összefüggéseiről. A konferencia meghívott előadója volt Duray Miklós felvidéki közíró-politikus is.
A konferencia fővédnökei Makovecz Imre és Pozsgay Imre voltak. Makovecz Imre egészségügyi okok miatt nem tudott személyesen részt venni a konferencián, annak résztvevőit levélben üdvözölte. a Szózat eléneklését követően Zétényi Zsolt (jogász, a Százak Tanácsának tagja, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja) tartott előadástAlkotmány vagy Alaptörvény címmel. Ismertette a jelenlévőkkel. hogy ma a Fidesz-KDNP-frakciószövetség csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a kormánypárti képviselőcsoport alkotmányszövegező bizottsága által elkészített alaptörvény-tervezetet, mely szerint a képviselők a jogszabálynak a Magyarország alaptörvénye címet, az első fejezetnek pedig a Nemzeti hitvallás elnevezést javasolták.
A konferencia további előadási voltak:
Duray Miklós előadásában leszögezte: "A maradék Magyarországban 2010 nyarától borzolja a politikusok tollait egy értelmetlen vita: van-e alkotmányozási kényszer Magyarországon, vagy csupán alkotmányozási kötelesség. Mindkét megközelítés hibás, ugyanis a történelem során soha sem volt alkotmányozási kényszer, kötelesség azonban mindig volt, ha a körülmények ezt parancsolták. Ma, 2010/2011-ben ilyen körülmény van, ami azonban fennáll legkevesebb húsz éve, ha nem hatvankét éve, lévén most 20011-et írunk. A magyar jogrend szerint alkotmányozási kényszer – Werbőczy Hármas Könyve megalkotásának kivételével – soha sem állt fenn. (...)
Ha elfogadjuk a múltat – legalább annyiban, hogy nélküle jelenünk sem lenne – és csak a XX. század törésvonalai okán keletkezett szakadékokat kívánjuk áthidalni, vagy betömni, akkor egyértelmű a feladat: alaptörvényt kell elfogadni a nemzetről és az állam korszerű működéséről, feladatairól és kötelességeiről, az állampolgárok alapvető jogairól és kötelességeiről, valamint a nemzet tagjainak a feladatairól és az államnak az irántuk érzett kötelességeiről. Minden más jogi kérdést külön szabályokkal (sarkalatos, azaz kardinális törvényekkel, egyes államokban alkotmányerejű törvények által) kell tisztázni és rögzíteni, amelyeknek szilárdságát minősített többséggel vagy kétharmados parlamenti többséggel elfogadott törvényekkel kell körbebástyázni. (...)
A fogalmak tisztázása és időszerűvé tétele után szabad csak nekivágni egy alaptörvény megalkotásának. Ez azért is nagy feladat, mert Trianon óta először teszünk kísérletet arra, hogy a szétszakított nemzetet és a maradék magyar államot olyan egységbe foglaljuk, ami egyrészt megteremti a nemzet egységét, másrészt nem kerül ellentétbe a nemzetközi joggal és az európai politikával. Ezért az alaptörvénynek külön kell foglalkoznia a nemzettel és külön az állammal. Vannak olyan kérdéskörök, amelyek az állam vonatkozásában is csak a nemzetből vezethetők le, illetve a történelmi múltból. Ezért nyilvánvaló, hogy az alaptörvényben a ranglétra csúcsán a Szent Koronának kell állnia, ezt követően azon alaptörvények sorának, amelyek történeti alkotmányunk gerincét alkotják, és ki kell mondani, mi az értékrendünk eszmei és műveltségi alapja. A nemzet vonatkozásában nem kerülhető meg a szétszakítottság és a szétszóratás ténye, valamint azoknak a kötelékeknek a számbavétele, amelyek egyben tartják a nemzetet. Le kell szögezni, hogy az alaptörvény és az ezen alapuló sarkalatos törvények vonatkozásában milyen jog illeti meg a nemzetet, és mi a mindenkori magyar állam kötelessége a nemzet iránt". (Duray Miklós előadásának az Alkotmány vagy alaptörvény, állam vagy nemzet? című tanulmányára építette, mely honlapunkon teljes terjedelemben olvasható).
A konferencia a Himnusz eléneklésével fejeződött be.
A Magyarországért Egyesületről a szervezet honlapjáról (www.magyarorszagertegyesulet.h) tájékozódhatunk.
Felvidék Ma
|
Azok a tekintélyes múltra visszatekintő kis községek, amelyek hosszú századokon át őrizték nevükben is, lelkiségükben is István király emlékét, az ismeretlenség homályában is egymásra találtak. Egymásra találtak és szövetséget kötöttek „önazonosságuk megőrzése, az országhatároktól függetlenül érvényesülő szellemi s lelki magyar egység, az egyenlő jogok és esélyek alapján való történelmi megbékélés és az európai integráció megteremtése érdekében”. |