Kárpát-medence lehet az európai gazdaság motorja?

 Kárpát-medencei gazdasági fórumra került sor május 27-én a magyarországi Móron, ahol a térség előremozdításáról és az együttműködés lehetőségeiről egyeztettek a résztvevők. Felvidéket előadóként Dr. Duray Miklós, közíró képviselte, szakmai résztvevőként pedig a megalakulásának első jubileumát ünneplő Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság vezetőségének három tagja.

A rendezvényre rajtuk kívül természetesen Magyarországról, Erdélyből, Délvidékről, valamint Burgenlandból is érkeztek vendégek. A széles érdeklődésre számot tevő nemzetközi fórumot a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network Közép-dunántúli regionális irodája, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér Megyei Szervezete és a Fejér Megyei Hírlap rendezte, fővédnöke pedig Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter volt.

Az ünnepélyes megnyitó után a miniszter tartotta az első előadást is, amelyben kiemelte, hogy a magyar gazdaságnak foglalkoztatással és növekedéssel gazdasági egyensúlyt kell teremteni. A polgároknak ugyanis munkahelyekre van szükségük, s el kell érni, hogy a megelégedettség sokkal magasabb szinten legyen, mint jelenleg. Matolcsy arról is beszélt, hogy történelmi esélye van Magyarországnak és a Kárpát-medencének, hogy az átalakuló európai gazdaság motorjává váljon, hiszen a térségben rendkívül nagy lehetőség vannak. Mindez természetesen összefügg azzal, hogy a kontinens déli, délnyugati sávja elveszítette korábbi lendületét, s a Baltikumtól a Fekete-tengerig és az Adriáig terjedő terület válhat a világgazdasági versenyben nem éppen éllovasnak számító Európai Unió igazi előmozdítójává. A megnyitó beszédekben elhangzottakra reagálva megjegyezte, nagyon jó ötletnek tartaná a Wekerle-terv megvalósítását, amely a Kárpát-medencei gazdasági fejlesztéseket segítené.

A miniszter előadását követően átadásra kerültek a gróf Zichy Jenő Szakképzési Díjak, amelyet idén osztottak ki először, s mellyel Madlerné Kiss Ágnest, a székesfehérvári Lucullus 3 Kft. ügyvezető igazgatóját és Köpf Jenőt, a székesfehérvári Asztalos és Kárpitosipari Szövetkezeti Zrt. elnök - vezérigazgatóját díjazták.

Másodikként Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adott elő, aki megjegyezte, a kamara abban az időben is sokat tett a kis- és középvállalatokért, amikor az ország gazdasága a legrosszabb helyzetben volt. Emellett vázolta, milyen minőségben és feladatok ellátásban tudna a jelenlegi helyzetben segíteni a szervezet a fejlődés elősegítésben.

A délelőtti előadásblokk második felében ezután Dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja átfogó képet mutatott be az EU-s pénzügyi rendszerekről. Kiemelte, a fiskális politika megfelelő kialakítása jelenti a régióban a legnagyobb problémát. A romániai helyzetet elemezve arra is kitért, hogy míg a magányszemélyek hitelei elsősorban deviza alapúak, a betétek lej alapúak, addig a vállalkozói szektor nem mutat ilyen tendenciákat.

A pénzügyi témájú előadást követően Dr. Duray Miklós, közíró az elmúlt húsz év legvitatottabb felvidéki gazdaságpolitikai döntéseire is kitért. Többek közt megemlítette, hogy bár sok magyarországi vállalat működik Szlovákiában, a legnagyobbak félnek magyarságukat nyíltan felvállalni, mert úgy vélik, az hátrányukra lehet a szlovák piacon. Emellett felszólalásában arról is szó esett, milyen nagy árat kellett fizetnie a felvidéki magyarságnak azért, hogy a Slovnaft olajipari vállalat többségi tulajdonrésze a magyar Mol kezébe kerülhessen. Duray beszélt a lemaradó országrészekről is, amelyek nem kapnak szlovák támogatást, s így magyarországi kezdeményezésre várnak a határmenti régiók.

A délután során a szakemberek úgy döntöttek, az előzetesen meghirdetett két szekcióülést összevonják, s minden résztvevő meghallgathatta az érdekes előadások mindegyikét. Először Dr. Csath Magdolna közismert egyetemi tanár a versenyképesség témáját járta körül, olyan súlyos problémákra rávilágítva, amely Magyarország számára komoly hátrányt jelent a piaci versenyben. Többek közt kiderült, hogy az oktatás terén is rendkívül komoly visszaesés ment végbe az országban.

Ezt követően Dr. Svéhlik Csaba jövőbe mutató, az autógyártás lehetőségeit vázoló előadásra kerül sor, amelyből a résztvevők megtudhatták, az elkövetkező 10-20 évben olyan szintű változások mennek majd végbe, amelyet el sem tudunk képzelni. Mindezek műszaki feltételei már legtöbbször ma is adottak, de hiányzik a kiépült infrastruktúra vagy éppen túl drága a megvalósításuk. Az újítások pedig nem csak gazdaságilag lehetnek érdekesek, hanem környezeti szempontból is, hiszen például az alternatív üzemanyagok sokkal kímélőbbek lehetnek majd a természettel szemben.

Szakáli István Lóránd, a Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztály vezetője ugyanakkor vázolta az osztálya általa végzett tevékenységet, amely tulajdonképpen a térség fejlesztését tűzte ki céljául. Ennek keretén belül ismertette a főbb elképzeléseiket, amely a tárca terveibe illeszkedik és a célokat, amelyet hosszútávon szeretnének elérni.

Őt követte Thomas Radil, a Sopron Bank Burgenland Zrt. vezérigazgatója, aki már első mondataival nagy tapsot érdemelt ki a közönség részéről, mivel osztrák állampolgár lévén mégis magyarul tartotta előadását, amely tökéletesen érthető és világos volt. Vázolta az általa vezetett pénzintézmény magyarországi tevékenységét és lehetőségeket, amelyeket a térségben látnak. A következő előadás során szó esett a romániai internetezési szokásokról, majd az előadások sorát Kerekes Sándor, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezetője zárta, aki a gyorsvasutak nemzetközi sikereiről beszélt. Kiemelte, amennyiben létrejönne, egy Bécset Bukaresttel összekötő ilyen jellegű vonal, örömteli fejlemény volna, ha nem kerülné el Erdélyt, mint az autópályáknál.

A szakmai rendezvényen több mint száz résztvevő vett részt és a magas szakmai színvonalú előadások nem csak elgondolkodtatóak voltak, hanem konkrét megoldásokat is kínáltak a jelenleg még hátrányban lévő térségnek.  

Forrás: Felvidék.ma