Csíksomlyói magyar passió
A csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában mutatják be július 3-án este hét órától a magyarországi Evangélium Színház és a Forrás Színház közös produkcióját, a Csíksomlyói magyar passiót.
Az 1751., az 1752., az 1759. és az 1766. évi Csíksomlyói misztériumok, valamint egy ismeretlen helyről származó passiójáték felhasználásával írta színpadra a darabot Katona Imre. A passió szövegét kezdetben a köznépnek olvasták fel húsvét alkalmával. Később a templom falain belül a papok által párbeszédes formában előadva hallgatták a hívők. Majd amikor a színház játékossága túlnő a templomi közegen, a dramatizált passiójáték kikerült a templom elé, aztán a vásártérre.
A Csíksomlyói magyar passió a rendező, Pataki András dramaturgiai munkája nyomán jelentős módosuláson esett át: a végzések (jelenetek) közti morális közjátékok dalszövegekké alakultak, amelyekre Szarka Gyula (Ghymes együttes) szerzett a népének világát idéző modern hangzású zenét. Az előadás választ keres arra is, mi az ünnep szerepe az egyes ember és egy közösség életében, s vajon mi, mai nézők eljutottunk-e abba a kegyelmi állapotba („lesz még egyszer ünnep a világon”), amelyre Vörösmarty vén cigánya oly konok reménykedéssel várakozik – tudhatjuk meg az előadás beharangozójából.
A csíkszeredai eseményre a diák- és nyugdíjasjegyek tíz, a felnőtt jegyek pedig tizenöt lejbe kerülnek.
Forrás: KOZÁN ISTVÁN
|
Azok a tekintélyes múltra visszatekintő kis községek, amelyek hosszú századokon át őrizték nevükben is, lelkiségükben is István király emlékét, az ismeretlenség homályában is egymásra találtak. Egymásra találtak és szövetséget kötöttek „önazonosságuk megőrzése, az országhatároktól függetlenül érvényesülő szellemi s lelki magyar egység, az egyenlő jogok és esélyek alapján való történelmi megbékélés és az európai integráció megteremtése érdekében”. |