A Kárpát-medence területén mindössze két szakrális építmény tetejét ékesíti a Szent Korona mása

A Károly Róbert magyar és Vencel cseh király közötti trónviszály idején a Szent Koronát, 1304. augusztus 14-én, egy éjszakán át az ipolybalogi templomban őrizték. Ezért a balogi Szent Miklós templom tornyát kereszt vagy csillag helyett, Mátyás király 1464-ből származó rendelete alapján, a magyar királyi korona mása ékesíti.

Néhány éve pedig az Isten házában a Szent Korona hű, hiteles másolatát őrzik. Nem színarany, „csak” aranyozott, ám megtévesztésig hasonlít az eredetire.
A balogiak joggal büszkék templomukra (Hont megye monográfiája szerint már 1100-ban a mai helyén állt) és a templomban őrzött becses ereklyére egyaránt. És minden évben ünnep keretében fejet is hajtanak a jelkép előtt: Szent Korona-ünnepséget rendeznek.
A közel 900 lelket számláló palócföldi településen az idén immár hatodik alkalommal zajlott Szent Korona Ünnep.
– Több mint 1000 évvel ezelőtt II. Szilveszter, római pápának látomása volt – foglalta csokorba néhány, szépen egymásba fűzött mondatban a Szent Korona eredetét, történetét és múltunkat Cseri Lajos, Ipolybalog polgármestere –, a látomásában megjelenő angyalok arra intették, hogy a tulajdonában lévő koronát ne ajándékozza a lengyel hercegnek, akinek eredetileg szánták, mert néhány napon belül jelentkeznek majd egy Európában eddig ismeretlen nemzet küldöttei és kérni fogják a koronát új uralkodójuknak. A küldöttek valóban jelentkeztek is, és II. Szilveszter a látomásban tett ígéretét betartva megáldotta, majd – áldását adva az új nemzet uralkodójára és népére – átadta a koronát a követeknek. A megszentelt korona Géza fejedelem megkeresztelkedett, Vajk helyett István nevet felvett fiának a fejére került ... Ezzel kezdődött államiságunk és kereszténységünk... Az államalapító Szent Istvánt követő uralkodók tehetségükkel tovább gyarapították, gazdagították az országot. Magyarország Európa egyik legfejlettebb állama lett. III. András, az utolsó Áprád-házi király halála után azonban trónviszályok gyengítették egységét. És a trónviszályok folyamán került titokban a Szent Korona Ipolybalogra. A balogiak és a Szent Korona kapcsolata pedig e titokkal kezdődött...
A fő téren, a polgármester szavai után, György Ferenc balogi plébános a Szent Korona mását díszes kegytartóba illesztette, majd az ünneplő hívők kíséretében, körmenetben, koronaőrök vitték a Kápolna-dombon zajlott ünnepi szabadtéri szentmise helyszínére. A szentmise főcelebránsa Spányi Antal, székesfehérvári megyéspüspök volt.

– A Szent Koronára minden magyar, mint Szent István emlékét idéző csodálatos emlékre, mint a magyarokat egymáshoz fűző szent emlékre, mint egy nemzet folytonossággát megjelenítő és a világ számára is ragyogóan mutató emlékre tekint – szögezte le őfőméltósága –, éppen ezért amikor a Szent Korona balogi csodálatos, remekre sikerült mására tekintünk, nem pöffeszkedni akarunk, nem, nem létező erényeinkkel akarunk dicsekedni, sőt nem is akarunk senkit megbántani, meg versenyre sem akarunk kelni senkivel, csak a magunk kincseit, múltunk gazdagságát akarjuk szemlélni, és meg akarjuk érteni, milyen küldetést kell ma, a XXI. században a népek érdekes, Európai Uniónak nevezett közösségében teljesítenünk.
Isten akkor adta népünknek, mintegy lehetőségként a kereszténységet, és életre vezető királyként Szent Istvánt, amikor a körülöttünk élő népek a magyarokban pusztítandó ellenséget láttak, és a „magyarok nyilai ellen”, őseink ellen összefogásra készültek. A felelősséggel gondolkodók Szent István nyomába léptek. Nagy királyunk Imre fia halála után sem roppant össze, hanem kezét összekulcsolva, lelkét az Istenhez emelve, koronáját, népét, nemzetét a Nagy Boldogasszonynak, a magyarok nagyasszonyának oltalmába ajánlotta.  Azóta mi magyarok, a világ nemzetei közül elsőként, magunkra, a Mária oltalmában élőkként tekintünk.
Akinek nincs gyökere, aki nem akar nagy célokért élni, az elvész, önmagát is elveszejti és a gondjaira bízott értékek is a történelem, a múló idő prédájává válnak. Mi magyarok, hála Istennek, sokféle lelki gazdagság hordozói, őrzői vagyunk, és ezekért a kincsekért felelősséggel is tartozunk. Az a hit, amit Szent István lelke mélyéig megőrzött, a magyar lélekben csodálatos ajándékokat termett. Ennek nyomai a múltat őrző, de egyúttal a jelennek is üzenő templomokban is jól láthatók.
A hit ma is képes arra, hogy megtartson, összetartson. A gyökeret becsülni kell, mert a gyökér megtart és táplál, a gyökér az erő forrása. Ha a gyökér megsérül, ha megbetegszik, a leghatalmasabb fa is kidől. Őrizzük hát a hitet, őrizzük meg az egyházhoz tartozást, mert reményt nyújt és eligazít bennünket. De éppen ezért is, a templomon kívül, őrizzük a családot és az iskolánkat is.
Ünnepi beszédet Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere mondott.
– Mindig jóleső érzés abba a templomba belépnem, melynek csúcsát a Szent Korona mása ékesíti – árulta el a mise résztvevőinek a városvezető –, hisz Ipolybalog lakóinak a magyar királyi koronához kötődése mások számára is példaértékű lehet. A Szent Korona ugyanis ma is a Szent István király által alapított keresztény magyar állam folytonosságát, és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él minden magyar ember tudatában...
A  szentmise, balogi jó szokás szerint, mint minden egyes jeles ünnep alkalmával, ezúttal is legszentebb imádságunk, a Himnusz közös eléneklésével zárult.
A község és a plébániahivatal két személynek az idén is Szent Korona Emlékérmet adományozott. Az elismerést Lőrincz Sarolta Aranka Ipolybalog hagyományainak kitartó kutatásáért, az eredmények könyvben megjelentetéséért, valamint a hagyományok ápolásáért és továbbadósáért, a falu jó hírének népszerűsítéséért, vitéz lovag báró Körös Cseke László, a Szent György Lovagrend örökös kancellárja pedig a Szent Korona másolatának elkészítésében nyújtott segítségéért, valamint a Szent Korona ipolybalogi tartózkodásának történelmi kutatásáért és annak könyvben megjelentetett munkásságáért kapta.

Délután a felvidéki és magyarországi nótaéneklők, valamint hagyományőrző csoportok előadásaira, a kézműves kiállítás és vásár megtekintésére, a baranta hagyományos magyar harcművészeti bemutatóra, no meg a virtuspróbákra tetőpanorámos „nosztalgiabuszon” utazhattak az érdeklődők. Este pedig a „Princess” hegedűvirtuóz hölgytrió és a Republic együttes élő koncertjét láthatták és tapsolhatták végig a látogatók. A „Rétes verseny” mindkét fődíját Berek Márta érdemelte ki.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével többek között Molnár Imre történész, a varsói magyar nagykövetség diplomatája, és Hrubík Béla, a CSEMADOK országos elnöke is.
* * *
A Kárpát-medence területén mindössze két szakrális építmény tetejét ékesíti a Szent Korona mása. Az egyik a pozsonyi Szent Márton-székesegyház, a másik pedig az ipolybalogi templom. (A történelmi hűség kedvéért: az ereklye első, még bádoglemezből készült másolata az ipolybalogi templom tornyára már Mátyás királyunk 1464-ből származó rendelete alapján felkerült, a pozsonyi dóm tornyán viszont „csupán” a török kiűzése utántól díszeleg.) A balogi Szent Miklós templom egyébként a mai Szlovákia területén található legrégibb Árpád-kori templom.

ZOLCZER LÁSZLÓ