A Halotti Beszédet palócul jegyezték fel.

 

A 19. században Pintér Sándor ügyvéd a palócok történetét és szokásait gyűjtötte össze. Az egyik kéziratában nem mást állított, mint  az első magyar nyelvemléket, a Halotti Beszédet a palócul jegyezték fel. Az író több, ismeretlennek vagy elavultnak tartott szót is az észak-magyarországi nyelvjárásból magyarázott meg.

Ismeretlen szavak megfejtője

„Ha e Halotti Beszédet, úgy, amint az írva van, tiszta palóc kiejtéssel, bármely palóc anyó előtt felolvasnák, vagy elmondanák, szóról szóra megértené azt, s könnyek ereszkednének ráncos arcán végig afölötti örömében, hogy elődjei nyelvén hallgatja a tisztelt urat”- kezdi a magyarázatot tanulmányában Pintér.

A palócok ősi, szkíta-hun származását valló szerző a bevezető gondolatok után rátér néhány vitatott szó elemzésére. A Halotti Beszéd harmadik mondatában a következőt olvassuk: „Menyi milostben terumteve eleve mív ismucut adamut”. Ebben az eleve szó sok fejtörést okozott a nyelvészeknek, legtöbbjük az élő szó mai megfelelőjét látták benne. Ma a fordítók az eleve szót használják, de értelmével nincsenek tisztában. Pintér szófejtése szerint a palócok az idő folyamának meghatározására használták szót.  Pintér még arra is felfigyelt, hogy az „eleve” után következő isten szót a szövegíró kifelejthette.

Tájszó a megoldás

A nyelvemlék 14. mondatában a következőt mondat szerepel: „es leun halálneces puculnec feze.” Pintér szerint a nyelvbúvárok nem tudtak magyarázatot adni a feze szóra, ma leginkább fészeknek értelmezik, minek nem sok köze van a pokolhoz. A szenvedélyes kutató szerint a megoldás a palócok beszédében keresendő. Ugyanis az ő idejében egy egyszerű palóc gyermek is megértette a középkorban feljegyzett imádság értelmét. Az északi, dombos vidéken élők a félsz kifejezést „fész”-nek ejtették. Eszerint a kifejezés jelentése: a halálnak poklától félsz.

Egy palóc ige

A nyelvemlék 19. mondatában található a „iorgassun” ige, melyet a nyelvészek elavult formának tartottak. Ma késztetni szóval helyettesítették az ősi magyar szót. A palóc nyelvterületen azonban még sokáig használták gyerekek és idősek, jelentése nagyon sokrétű volt, a kutató majdnem egy oldalon át sorolja fel, hogy mivel álltak kapcsolatban. Pintér a szót legtöbbször jorgat alakban hallotta, amely a Halotti Beszédben „enyhülést adni” értelemben szerepelt.

OB

barikad.hu